Gyakori kérdések

  • Óvodában, középiskolában, kollégiumokban hogyan lehet megszervezni a fakultatív hitoktatást?

    A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni az óvodában, a középiskolában és a kollégiumban, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék. (2011. évi CXC. törvény 35.§.3.)

  • Naplót kell vezetni és osztályozni?

    A kötelezően választható erkölcstan ill. hit- és erkölcstan órákat az önkormányzati/állami általános iskola által használt haladási naplóban kell vezetni. Ugyanígy, a bizonyítványok kiadása során, szintén az iskola általi bizonyítványban fog szerepelni az erkölcstan ill. hit- és erkölcstan értékelése. Az  iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja,  tehát a bizonyítványból nem derül ki, hogy ki mit tanult.

    Az osztályzásra is egyforma előírások vonatkoznak, ahol nyilván nem csak a tárgyi tudást, hanem az egész személy erkölcsi fejlődését is valamilyen szinten tükröznie kell a jegynek. A tárgyi tudás lehet olykor nagyon csekély, de a buktatás talán szakmailag nem a fejlődés ösztönzésének legmegfelelőbb módja.

     A fakultatív erkölcstan ill. hit- és erkölcstan oktatásra a fakultatív órák naplóvezetése és értékelése az irányadó.

  • Honnan lehet segítséget kérni, ha az iskola akadályozza a hitoktatás megszervezését?

    Ha a szülők és az egyházi jogi személy úgy látja, hogy az iskolában akadályozzák a hitoktatás megszervezését, akkor van lehetőségük jogorvoslatra. Az állami általános iskola igazgatója (és a tagintézmény vezetője) ugyanis köteles együttműködni az egyházi jogi személlyel a hitoktatás szervezése terén. Ha a szülők és az egyházi jogi személy megítélése szerint ez nem valósul meg, akkor az egyházi felsőbb vezetéshez, valamint a Klebersberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához fordulhatnak segítségért.

    Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani , az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

  • Ugyanaz a személy taníthatja-e az erkölcstant valamint a hit- és erkölcstant?

    Mivel itt vagy-vagy választásról van szó, ezért a tanár nem lehet egyszerre két helyen. Ugyanabban az iskolában ezért ha kötelezően tanítja az egyik tárgyat, a másikat nem tudja tanítani. A kötelező mellett fakultatív erkölcstant ill. hit-és erkölcstant taníthat, délutáni időpontban, megfelelő végzettséggel. Az „ideológiai csúsztatásoktól” nem kell félni, hiszen általános iskolai szinten ugyanazon humanizmusról beszélünk: barátság, család, szeretet, környezetvédelem, munka, vallások tisztelete.

  • Ki taníthatja?

    Az erkölcstant általános iskolában 1-4. évfolyamig tanítói végzettséggel lehet tanítani, melyhez hasznos segítség lehet egy 30 órás erkölcstan tanfolyam elvégzése.

    5-13. osztályig legalább egy 60 órás tanfolyam elvégzése szükséges, amivel csak átmenetileg lehet erkölcstant oktatni, később az etika szak elvégzése lesz kívánatos.

    A hitoktató végzettségére a CXC. Köznevelési törvény 35.§.(4) vonatkozik: az állami általános iskolában tartható hit- és erkölcstan óra esetén az egyházi jogi személy által alkalmazott hitoktató alkalmazásakor a 32.§.(1) bekezdés h. pontját kell alkalmazni. Így a hitoktatónak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie. Ezzel feb.28-ig (beiratkozások előtt!) kell jelentkeznie az adott iskolában, jelezve a hitoktatás szándékát a következő tanévre vonatkozóan.

  • Milyen létszámmal indítható önálló egyházi hit- és erkölcstan?

    Az Emberi Erőforrások Minisztérium Oktatási Államtitkárságával folytatott egyeztetések során a kötelező létszám nem került rögzítésre. Irányadónak tartható az egyházi költségvetési céltámogatások sajátos szabályairól szóló 142/2012. (VII.3.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdésében rögzített 7 fő.

    Több egyházi szabályzás csoportösszevonást javasol a 8 fő eléréséig, de megfelelő indokkal önálló csoportként elfogadhatónak tart 8 fő létszám alatti csoportokat is. Ebben az esetben az indokoltságot az adott egyház vezetése határozza meg. Talán érdemes ilyen helyzetben évfolyamok összevonásában is gondolkodni. Természetesen óra tartható kevesebb tanulónak is, de a finanszírozás ilyenkor nehezen megoldható.

  • A hitoktató a tantestületnek rendes tagja-e?

    A hitoktató ill. lelkipásztor tanácskozási jogú tagja az adott iskola nevelőtestületének, ezért a nevelőtestület döntési jogkörébe utalt kérdésekben nincs szavazati joga, hanem csak véleményezési joga.

    A hitoktatók ill. lelkipásztorok az egyház alkalmazásában állnak, megfelelő munkaszerződést az egyházzal kötnek: az egyházak nevezik ki, képezik, ellenőrzik és felelősek a továbbképzésükért. Finanszírozásuk is állami költségvetésből az egyházakon keresztül történik.

    A hitoktató hiányzása esetén a helyettesítés megszervezése is az egyházi jogi személy feladata. Amennyiben erre – pl. az idő rövidsége miatt – nincs lehetősége, értesíteni kell az igazgatót ill. helyettesét, hogy gondoskodjanak a tanulók felügyeletének megszervezéséről.

    A hitoktatóra természetesen ugyanúgy vonatkozik a pedagógus etikája és az iskola szabályzata, fegyelmi vétség esetén a munkáltató köteles eljárni. Az iskola igazgatója nem ellenőrizheti a hit- és erkölcstan órákat, de fegyelmi vétségek esetén (pl. késés) jelzi az egyházi jogi személy felé.

  • A többi osztály számára szervezhető erkölcstan szakkör?

    Csak 1. és 5. osztályban lesz a kötelező erkölcstan/hit-és erkölcstan (2011. évi CXC. törvény 35.§).  Örvendetes, hogy sok iskolában van igénye a többi tanulónak is az erkölcstan témáiról beszélgetni. Nekik szervezhető „erkölcstan szakkör”, azaz rájuk a fakultatív órákra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni. (2011. évi CXC. „A nemzeti köznevelésről” 97.§). Miután minden évfolyamon már lesz kötelező erkölcstan/hit-és erkölcstan, szakkör természetesen akkor is szervezhető erkölcstanból is, mint minden más tantárgyból, ha van erre igény.

    Ugyanígy a kötelezően választható hit- és erkölcstan mellett is szervezhető fakultatív hittan, melyre azok is mehetnek, akik pl. délelőtt erkölcstanra járnak. Minden fakultatív óra megszervezésének határideje október 1.

  • Hol lesznek az órák?

    Az erkölcstan órák az iskola épületében lesznek, a felekezeti hit- és erkölcstan vagy az iskola valamelyik tantermében, vagy külső helyszínen. Még párbeszéd folyik arról, hogy a hit- és erkölcstan órák megfelelő biztosítással az adott egyház hittantermében, külső helyszínen is lehetnének, ahol az oktatás minősége és biztonsága biztosított.

    A megfelelő felszereltségről mindig gondoskodni kell (tábla, íróeszközök, technikai feltételek), a hitoktató is jogosult az iskolában mindezt igénybe venni.

  • Ki szervezi az iskolai erkölcstan ill. hit- és erkölcstan oktatását?

    Az állami általános iskolában az erkölcstan oktatása, megszervezése, ellenőrzése, finanszírozása állami feladat. Viszont a hit- és erkölcstan órák tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, az ilyen órákra való jelentkezés megszervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. (2011. évi CXC. Tc. „A nemzeti köznevelésről” 35.§.) Ez azt jelenti, hogy a hittanórákra való jelentkezést továbbra is a helyi egyházközség illetékes képviselője (lelkipásztor, hitoktató) szervezi, az egyházmegye, püspökség ellenőrzi.

    A 2011. évi CCVI. törvény alapján csak a törvényesen elismert egyházak szervezhetnek állami iskolákban az erkölcstan mellett hit- és erkölcstan oktatást. Ha egy egyház nem tudja megszervezni a hit- és erkölcstan oktatást, akkor azt az egyházi jogi személy dönti el, s nem az igazgató.

Oldalak